Feltöltés alatt

AZ ENSZ Részes Állama: Magyarország által, az Alapokmány 40. cikke értelmében benyújtott, hatodik időszakos Jelentésről szóló Záró észrevételek

(Gyorsfordítás - a szerk.)

Forrás: http://tbinternet.ohchr.org/Treaties/CCPR/Shared%20Documents/HUN/CCPR_C_HUN_CO_6_30778_E.pdf

Hozzáférés: 2018-06-13

Utolsó formázás: 2018-09-17

 

GE.18-Emberi Jogi Bizottság

122. ülés

2018. március 12. és április 6. között

5. napirendi pont

A Részes Államok által benyújtott Jelentések vizsgálata az Alapokmány 40. cikke értelmében

Záró észrevételek Magyarország hatodik időszakos jelentéséről

Előzetes szerkesztetlen változat

Distr .: Általános

2018. április 5.

Eredeti: angol

Csak angol, francia és spanyol nyelven

 

1. A Bizottság 2018. március 19-20-dikei ülésein (CCPR / C / HUN / CO / 6) a 122., 3464. és 3465.) vizsgálta Magyarország hatodik időszakos jelentését. A 3478. és 3480. ülésén, 2018. március 29-én, elfogadta az alábbi következtető észrevételeket.

A. Bevezetés

2. A Bizottság üdvözli Magyarország hatodik időszakos jelentésének benyújtását, a részvételt az egyszerűsített jelentési eljárásban, az előzetes kérdések listája alapján, az eljárásban adott válaszokat (CCPR / C / HUN / QPR / 6).

Nagyra értékeli a lehetőséget, hogy megújítsa a konstruktív párbeszédet a Részes Állam magas szintű küldöttségével, a beszámolási időszak alatt az Alapokmány rendelkezéseinek végrehajtására tett intézkedésekről.

A Bizottság köszönetet mond a Részes Állam küldöttsége által adott szóbeli válaszokért és az írásban benyújtott kiegészítő információkért.

B. Pozitív szempontok

3. A Bizottság üdvözli a Részes Állam következő jogalkotási és intézményi lépéseit:

a) az emberi jogok beillesztése a 2012. január 1-jén elfogadott Alaptörvény kereteibe;

b) az Országos Fogyatékossági Program 2015-ös létrehozása a 2015-2025 közötti időszakra vonatkozóan;

c) a 2013-2016 közötti időszakra vonatkozó, emberkereskedelem elleni nemzeti stratégia létrehozása 2011. évben; és

d) 2011 - ben a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia létrehozása a 2014-2020 közötti időszakra.

4. A Bizottság üdvözli a Kínzás Elleni Küzdelemre Vonatkozó Egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyvének ratifikálását a Részes Állam által, 2012. január 12-én. A Bizottság üdvözli továbbá az Európa Tanács Egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról (Isztambuli Egyezmény) aláírását a Részes Állam által, 2014. március 14-én.

  

B. A legfontosabb ügyek és ajánlások

Alkotmányos és jogi keretek, amelyeken belül az Alapokmány megvalósul

5. A Bizottság aggodalmát fejezi ki az alapjogok védelmének a jogban és a gyakorlatban biztosított magyarországi szintjével kapcsolatban. Az Alaptörvénybe gyakran kerülnek olyan módosítások, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek minősített. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az actio popularis volt intézményét eltörölték az új Alaptörvényben.

Aggodalmát fejezi ki a alkotmányos panasz jelenlegi eljárása miatt, mert az korlátozottabb hozzáférést biztosít az Alkotmánybírósághoz, nem határozza meg az alkotmányos felülvizsgálati eljárás határidejét, és nincs felfüggesztő hatása a vitatott jogszabályokra.

A Bizottság aggodalmát fejezi ki a sarkalatos törvények gyakorlatát illetően is, hiszen azok meggátolják, hogy a Parlament egyszerű többséggel megváltoztassa a kormányzati politikát. Továbbá azért is, mert korlátozottan rendelkezik a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság tekintetében az Alapokmány alkalmazása vagy hivatkozása felől (2. cikk).

6. A Részes Államoknak tiszteletben kell tartaniuk a hatalmi ágak szétválasztását, a fékek és ellensúlyok rendszerét a választott intézmények és az igazságszolgáltatás intézményei között, amelyek az emberi jogok védelmezői, ideértve a kisebbségi jogokat is. Különösen biztosítania kell az alkotmányos felülvizsgálati folyamat hatékonyságát, mind a szabályozásban, jogilag és ténylegesen is, valamint nyújtson megfelelő jogi garanciákat az Alapokmányban lefektetett minden jog teljes körű védelmére a nemzeti jogban.

7. A Részes Államnak intézkedéseket kell tennie, hogy biztosítsa, és hogy felhívja a figyelmet annak szükségességre, hogy a belföldi jogszabályokat az Alapokmány szerint, kötelezettségeivel összhangban értelmezzék és alkalmazzák.

Jogalkotási folyamat

8. A Bizottság aggódva fogadja a tudósításokat arról, hogy kifejezetten  elégtelen a konzultáció az ellenzéki politikusokkal, valamint a gyors sebességről, amelyben a jogalkotási folyamat gyakran zajlik, különösen akkor, amikor azt bizottságok és egyéni képviselői indítványok kezdeményezték, beleértve azokat a hiányosságokat, mint az elégséges átláthatóság, a jogszabálytervezetekhez biztosított elegendő idő a tanácskozásra, a nyilvános konzultációkra és a hatások értékelésére.

9. Bár a Bizottság elégedetten jegyzi meg, hogy a Részes Állam nyilatkozata szerint „a lehető legmagasabb jelentőségű Magyarország számára, hogy a lehető legteljesebb mértékben megfeleljen a Bizottság álláspontjának a magyar jogrend keretein belül" – az Alapokmány fakultatív jegyzőkönyvét illetően (2. cikk) sajnálkozását fejezi ki: álláspontjának korlátozott figyelembe vétele miatt.

10. Amikor az Alapokmány megsértése történik – a Részes Államnak minden szükséges intézkedést meg kell tennie az áldozatok jogainak hatékony orvoslására, az Alapokmány 2. cikk (3) bekezdésével összhangban, a Bizottság által elfogadott határozatok végrehajtása érdekében.

Az igazságszolgáltatás

11. A Bizottság aggodalmát fejezi ki az Alkotmánybíróságot érintő új rendelkezések miatt. Az igazságszolgáltatási rendszer áttétele az Országos Igazságszolgáltatási Tanácstól az Országos Bírósági Hivatalhoz, a bírói kinevezési eljárás megváltoztatása a Bíróság bírái számával és nyugdíjkorhatárukat illetően – gyengíti a bírák függetlenségének biztosítását, és fokozzák a kormányzat befolyását az Alkotmánybíróság összetételére és működésére. Továbbá a Bizottság aggodalommal jegyzi meg a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének, Baka [András – a szerk.] bírónak a megbízatási idejének kitöltése előtti eltávolítása miatt, mert állítólag bírálta az igazságszolgáltatás reformját. Szintén aggasztó az Alkotmánybíróság hatáskörének és jogosultságainak korlátozása mindazokban a kérdésekben, amelyek hatással vannak a költségvetésre (2. és 14. cikk).

12. A Részes Államnak felül kell vizsgálnia az Alkotmánybíróság hatáskörét szabályozó jogi szabályozást annak érdekében, hogy visszaállítsa annak hivatali illetékességeit, és intézkedéseket kell tennie a joghatóságok teljes függetlenségének és pártatlanságának garantálására és védelmére. Többek között annak biztosításával, hogy a bírák a végrehajtó hatalom vagy más külső szervezetek befolyásoló nyomása nélkül működjenek. Biztosítania kell továbbá, hogy a bírák kinevezése és működése a kompetenciájuk és gyakorlatuk objektív kritériumaival összhangban történjen, és hogy a bírák felmentése csak súlyos jogsértésük vagy alkalmatlanságuk miatt történhessen, törvény által megállapított objektív és tisztességes eljárások keretében, összhangban a 32. Általános Kiegészítés, 20. bekezdésével.

Nemzeti emberi jogi intézmények

13. Miközben üdvözli a Nemzeti Alapjogi Biztos intézményének 2014-től biztosított A-státuszát a Global Alliance of National Rights Institutions-nél [GANHRI - a szerk.], valamint a Részes Államnak a Bizottság összes igényéhez szükséges források biztosítására irányuló kötelezettségvállalását, a Bizottságaggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem rendelkezik a mandátum hatékony végrehajtásához szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokkal (2. cikk) .

14. A Részes Államnak felül kell vizsgálnia a magyar Alapvető Jogok Bizottságának pénzügyi és egyéb erőforrásigényeit, és gondoskodnia kell arról, hogy rendelkezzen a pénzügyi és egyéb erőforrásokkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy hatékonyan és függetlenül hajthassa végre megbízatását.

15. Miközben rámutat arra, hogy különböző stratégiákat és programokat fogadtak el a roma közösség helyzetének javítása és az olyan területeken elért előrehaladás tekintetében, mint például a roma gyerekek iskolai végzettsége, a Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a roma közösség továbbra is szenved a megkülönböztetés és kirekesztés széles körű elterjedésétől, lakhatási és oktatási szegregációtól. Különösen aggódik amiatt, hogy a köznevelési törvény (2012) ellenére az iskolákban, különösen az egyházi és a magániskolákban továbbra is fennmarad az iskolai szegregáció, és az az enyhe fogyatékossággal élő gyermekek számára létrehozott iskolákban a roma gyermekek száma aránytalanul magas (2., 24. és 26. cikk).

16. A Részes Államnak növelnie kell erőfeszítéseit a roma közösség tagjai számára a hátrányos megkülönböztetés nélküli lehetőségek és szolgáltatások előmozdítása érdekében. Emellett intézkedéseket kell elfogadnia a roma gyermekek oktatási szegregációs gyakorlatának hatékony megfigyelésére és felszámolására, valamint annak a biztosítására, hogy a fogyatékkal élő gyermekek minősítő értékelését végző valamennyi szakértő tudományos módszereken alapuló objektív és szabványosított eljárások alapján végezze tevékenységét, minden megkülönböztetéstől mentes alapon.

[...]

Oldal: Erről beszélnek az Országjelentések 2017-ről II. ENSZ
MOMENTAIRE 2018. - © 2008 - 2024 - tloszao.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat