2018. évi országjelentés - Magyarország

Feltöltés alatt

 

2018. évi európai szemeszter:

Az 1176/2011/EU rendelet szerinti értékelés a strukturális reformok terén elért haladásról, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről és korrekciójáról, továbbá a részletes vizsgálat eredményeiről

Forrás: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/2018-european-semester-country-report-hungary-hu.pdf

Hozzáférés: 2018-06-12

Utolső formázás: 2018-09-05

 

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.3.7.

SWD(2018) 215 final

 

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

 

2018. évi országjelentés - Magyarország

amely a következő dokumentumot kíséri

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

 

2018. évi európai szemeszter: Az 1176/2011/EU rendelet szerinti értékelés a strukturális reformok terén elért haladásról, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről és korrekciójáról, továbbá a részletes vizsgálat eredményeiről

 

{COM(2018) 120 final}

 

ÖSSZEFOGLALÓ

Magyarország stabil gazdasági fellendülése lehetőséget teremt a következő évtized fenntartható növekedésének biztosítására.(1)

(1) Ez a jelentés Magyarország gazdaságát értékeli az Európai Bizottság 2017. november 22-én közzétett éves növekedési jelentése fényében.

A növekedési jelentésben a Bizottság felszólítja az uniós tagállamokat, hogy reformok végrehajtásával tegyék termelékenyebbé, ellenállóbbá és befogadóbbá az európai gazdaságot.

A tagállamoknak ehhez előtérbe kell helyezniük a gazdaságpolitika bűvös háromszögének három elemére –

• a beruházás-élénkítésre,
• a strukturális reformok végrehajtására és
• a felelősségteljes fiskális politikák biztosítására

– irányuló erőfeszítéseiket.

 

Az ország válság utáni pénzügyi sebezhetősége észrevehetően csökkent, a gazdaság stabilan élénkülő pályára állt. A reál-GDP 2014-ben meghaladta a válság előtti csúcsot, a belső kereslet és a beruházások 2017-ben értek el hasonló szintet.

• A növekedési potenciál fokozatosan élénkül, noha egy felzárkózó gazdasághoz képest továbbra is mérsékelt.
• Az ország jövedelmi konvergenciája regionális összevetésben meglehetősen alacsony, részben a gazdaság alkalmazkodásával kapcsolatos költségek miatt.

Most a fő kihívás a gazdasági konvergencia alátámasztása jól kialakított strukturális reformokkal, kiegyensúlyozott növekedési pálya fenntartásával.

2017-ben a magyar gazdaság egy átmeneti csillapodást követően erőteljesen nőtt. A becslések szerint a GDP a kedvező külső környezet és az alkalmazkodó belső szakpolitikák segítségével a potenciális szint fölé nőtt.

A háztartások fogyasztását kétszámjegyű bérnövekedés lendítette fel.

Az uniós források újból növekvő felhasználásának is köszönhetően a beruházások erőre kaptak. Beindultak a nagyvállalati beruházások, miközben a háztartási beruházások is meredeken emelkedni kezdtek, noha alacsony szintről.

Az export egészséges növekedése a globális fejleményeket tükrözte, de a nettó export növekedéshez való hozzájárulása negatívvá vált, mivel az import még gyorsabb ütemben nőtt.

Az infláció emelkedett, és megközelítette a központi bank által megfogalmazott célt.

A növekedés 2018-ban a támogató tényezők töretlensége miatt várhatóan továbbra is erős marad.

A foglalkoztatás rekordokat döntött. A munkaerő-piaci helyzet javulása főként a gazdasági fellendülésre vezethető vissza, de a szakpolitikai intézkedések is segítették. A határokon átnyúló munkaerő-migráció és a kedvezőtlen demográfiai trendek azonban csökkentették a munkaerő kínálatot, főként a szakképzettekét. A munkanélküliségi ráta így 2017-ben a legalacsonyabb nyilvántartott szintre esett vissza, és bizonyos szegmensekben munkaerőhiány lépett fel.

A banki hitelezés erőre kapott. 2017-ben erőteljesen nőtt az új hitelek kihelyezése, miközben a bankok gyorsan csökkentették a nem-teljesítő hitelek állományát. A hitelállomány így összességében a nominális GDP-növekedéshez közeli mértékben nőtt, és jelentősen javult az eszközminőség. E folyamatot a gazdasági fellendülés és a központi bank intézkedései is elősegítették. A bankok gond nélkül teljesítik a tőkekövetelményeket, és újból nyereségesek.

A költségvetési irányvonal lazul. Az élénk belső kereslet ellenére a GDP-arányos államháztartási hiány az előrejelzések szerint a 2016. évi 1,9 %-ról 2018-ban mintegy 2,5 %-ra nő. Az előrejelzések szerint így a strukturális költségvetési egyenleg jóval elmarad az ország középtávú költségvetési céljától. Ennek a fő oka a társadalombiztosítási járulékok és az adók jelentős csökkentése.

A GDP-arányos államadósság az eddigi fokozatos csökkenés után a nominális GDP magas növekedésének köszönhetően várhatóan a következő két évben még tovább fog csökkenni.

Ez a kedvező trend azonban középtávon veszélybe kerülhet, ha a jövőben nem kerül sor költségvetési kiigazításra. A kiegyensúlyozott növekedési pálya tekintetében kockázatok is felmerülhetnek, igaz, jelenleg még csak visszafogott formában.

A magas kapacitáskihasználás jelzi, hogy a gazdaság a potenciális szint felett teljesít.

Különösen a munkaerő-kínálat érheti el hamarosan korlátait, jelentősen fokozva a már most is tekintélyes bérfeszültségeket.

A lakásárak 2014 óta gyorsan emelkednek. Mindazonáltal a reálértelemben vett belső kereslet csak 2017-ben érte el a válság előtt szintet, és lakások reálára még mindig alacsonyabb, mint a válság előtt.

A folyó fizetési mérleg továbbra is többletet mutat.

A fogyasztói árakra nehezedő nyomás ugyanakkor felerősödhet, ha a gyors bérnövekedés, a csökkenő óvatossági megtakarítások és az erőteljes hitelezés hatására felgyorsul a fogyasztás növekedése.

Magyarország korlátozott haladást ért el a 2017. évi ország-specifikus ajánlások végrehajtásában.

• Némi haladás történt az alacsony jövedelműek adóékének csökkentésében, de
• az adórendszer összetettségének csökkentése terén kevesebb eredmény született.
• Hasonlóképpen történt némi haladás az átláthatóságnak és a versenynek a közbeszerzésben való erősítése terén, azonban
• a korrupció elleni keret erősítése terén korlátozott volt a haladás.
• Korlátozott volt továbbá a haladás a szolgáltatások szabályozási környezetének javításában.
• Némi haladás történt a közmunkaprogram célirányosítása terén és az egyéb aktív munkaerő-piaci intézkedések megerősítése tekintetében.
• A haladás korlátozott volt a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák, inkluzív többségi oktatásban való részvételének növelése terén,
• valamint a szociális segélyek és a munkanélküli-ellátások megfelelőségének javításában és a támogatottak körének felülvizsgálatában is.

Ami az Európa 2020 stratégia szerinti nemzeti célok megvalósítását illeti, Magyarország jól teljesít

• az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése,
• a megújuló energia felhasználásának fokozása,
• a felsőoktatás és a foglalkoztatási ráta tekintetében;

több erőfeszítésre van szüksége azonban

• a K+F-intenzitás növelése, illetve
• a korai iskolaelhagyás és
• a szegénység csökkentése terén.

Magyarország jól teljesít a szociális jogok európai pillérét támogató szociális eredménytábla számos mutatója tekintetében, de egyes területeken még maradtak kihívások.

• Figyelmet érdemel a nemek közötti foglalkoztatási különbség és a formális gyermekgondozásban részt vevő három év alatti gyermekek alacsony aránya.
• A korai iskolaelhagyók aránya a korábbi magas szintről még tovább emelkedett.

A foglalkoztatás eredményeit a fellendülés tartotta fenn.

A jövedelmi egyenlőtlenség viszonylag alacsony, a szociális transzferek pedig mindent összevetve eredményesen csökkentik a szegénységet, noha hatékonyságuk az elmúlt időben némileg mérséklődött.

A jelentés megvizsgálja azokat a kulcsfontosságú strukturális problémákat, amelyek komolyabb kihívást jelentenek a magyar gazdaság számára. Ezek a következők:

• Több intézkedés is történt az adórendszer javítására, de egyes problémák megmaradtak. Az országban a jelentős adócsökkentéseknek köszönhetően várhatóan csökkenni fog a magas adóteher. A társadalombiztosítási járulékok párhuzamos csökkentése enyhíti a béremelések munkaerőköltségekre gyakorolt hatását.

Ellentételező intézkedések nélkül azonban az adócsökkentések középtávon költségvetési kockázatot jelentenek.

A munkát terhelő adóék csökken, de uniós összevetésben továbbra is magas, különösen bizonyos alacsony jövedelmű csoportok esetében.

Az adórendszer összetettsége és az ágazati különadók tartós alkalmazása együttesen továbbra is gyengeséget jelent.

Az adóbehajtás igazgatási terhei ma is jelentősek, noha tekintélyes erőfeszítéseket tettek csökkentésükre.

Egyes mutatók arra utalnak, hogy a multinacionális vállalatok agresszív adótervezésre használhatják a magyar szabályokat. Ezt mutatja különösen a különleges célú gazdálkodó egységeken keresztül zajló jelentős GDP-arányos tőkekiáramlás, amihez a forrásadó hiánya is társul.

• Magyarország komoly termelékenységi problémával szembesül. A termelékenység növekedése már tíz éve elmarad a szomszédos országokétól. Noha a potenciális növekedésre vonatkozó becslések alapján némi javulás mutatkozik, a munkaerő-tartalékok elapadásával e probléma egyre súlyosabbá válik. Az exportorientált, jellemzően külföldi tulajdonú vállalkozások termelékenysége jelentős mértékben és tartósan meghaladja a kisebb hazai vállalkozásokét, a magas termelékenységű szegmensből csak korlátozottan gyűrűznek át pozitív externáliák.

A kkv-k innovációs hajlandósága alacsony,

Magyarország továbbra is csak visszafogottan használja a digitális technológiákat.

A szolgáltatások és a kiskereskedelem szabályozási akadályai, illetve

a szabályozás kiszámíthatatlansága gátolja az erőforrások hatékony újraelosztását.

A termelékenység növekedését az intézményrendszer hiányossága és a humán tőke elégtelensége is gátolja.

• Az intézmények megbízhatóságával és a kormányzással kapcsolatos hiányosságok visszafoghatják az ország gazdasági felzárkózását.

A szakpolitikai döntéshozatal korlátozott átláthatósága és színvonala bizonytalanságot teremt a befektetők számára.

Hiányosságok mutatkoznak a tényeken alapuló szakpolitika-formálás és az érdekeltek bevonása terén.

A társadalmi párbeszéd struktúrái és folyamatai továbbra is kidolgozatlanok.

Magyarország gyengén teljesít a közinformációk hozzáférhetősége és minősége terén.

Az igazságügyi rendszer működésével kapcsolatos kihívások szoros nyomon követést igényelnek.

A rendelkezésre álló mutatók jelentős korrupciós kockázatokra utalnak, és a korrupció elleni keret hiányos.

A közbeszerzés területén sor került fontos intézkedésekre, de az eljárások átláthatósága és versenyjellege tekintetében még van mit javítani.

• Az oktatás és az egészségügy rendszere hiányosságokat mutat fel a humán tőke fejlesztése kapcsán.

Az oktatással szerzett alapvető készségek szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól.

A társadalmi-gazdasági háttér oktatási eredményekre kifejtett hatása a legnagyobbak között van az EU-ban.

A hátrányos helyzetű hallgatók – főként a romák – oktatása továbbra is bizonyos iskolákban koncentrálódik.

Az egészségügyi rendszert az egészségtelen életmódból, az ellátás egyenetlen színvonalából és a hozzáférés egyenlőtlenségeiből eredő kockázatok terhelik.

Az észlelhető javulás ellenére az egészségügy teljesítménye elmarad a legtöbb uniós országétól, ami az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát is tükrözi.

A reform-erőfeszítések ellenére a szolgáltatásnyújtás továbbra is erősen kórházközpontú, ami gyengíti az alapellátást és a krónikus betegek ellátásának koordinációját.

• A foglalkoztatáspolitika azzal küzd, hogy a munkaerő-tartalékok gyors mobilizálásával ki tudja elégíteni az erőteljes munkaerő keresletet. A fő aktív munkaerő-piaci intézkedés továbbra is a közmunkaprogram, amely azonban csak korlátozott sikerrel segíti a résztvevők munkaerő-piaci visszailleszkedését. Mindamellett a résztvevők száma a fellendülés erősödésével csökkenni kezdett. A kormány további lépéseket tesz e folyamat elősegítése érdekében, és közben fokozatosan bővíti az egyéb munkaerő-piaci intézkedéseket.

Ugyanakkor továbbra sem vezetett be olyan tényeken alapuló rendszert, amely segítené, hogy az álláskeresők az egyedi igényeikhez szabott szolgáltatásokat vehessenek igénybe.

A nemek közötti foglalkoztatási különbség magas szintje kihasználatlan munkaerő-tartalékokra utal. E tartalék hasznosítása érdekében intézkedéseket hoztak a gyermekgondozási létesítmények kapacitásainak bővítésére.

Továbbra is jelentős kihívás a romák alacsony foglalkoztatási rátája.

• A szegénységi helyzet összességében jelentősen javult, de a kiszolgáltatottabb csoportok körében továbbra is magas a szegénység kockázata. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya csökken, de még mindig meghaladja az uniós átlagot. A gyerekek és a romák továbbra is sokkal jobban ki vannak téve a szegénység kockázatának, mint a lakosság többi része. Az adó- és szociális ellátórendszer változásai hozzájárultak a jövedelmi egyenlőtlenség fokozódásához. A hangsúly a szociális ellátásokról egyértelműen a munkához kötött családtámogatásokra és természetbeni juttatásokra tevődött át, amelyek nem kellőképpen célozzák a szegényeket. Ezzel egy időben csökkent a szociális támogatások és az álláskeresési ellátások megfelelősége.

A lakásvásárlási támogatások bővültek, de a szociális lakhatás terén nem történt javulás.

 

Összefoglaló

1. Gazdasági helyzet és kilátások

2. Az országspecifikus ajánlások terén tett előrelépés

3. Reformprioritások

3.1. Államháztartás és adózás

3.2. Pénzügyi szektor

3.3. Munkaerőpiac, oktatás és szociálpolitika

3.4. Beruházások

3.5. Ágazati politikák

A. melléklet: Áttekintő táblázat

B. melléklet: A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytáblája

C. melléklet: Standard táblázatok

Hivatkozások 

 

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

1.1. táblázat: Fő gazdasági és pénzügyi mutatók – Magyarország

2.1. táblázat: A 2017. évi országspecifikus ajánlások értékelésének összefoglaló táblázata

3.2.1. táblázat:Pénzügyi stabilitási mutatók, összes bank

B.1. táblázat: Magyarország eredménytáblája a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében (a riasztási mechanizmus keretében készült 2018. évi jelentés)

C.1. táblázat: Pénzügyi piaci mutatók

C.2. táblázat: A szociális eredménytábla elsődleges mutatói

C.3. táblázat: Munkaerőpiaci és oktatási mutatók

C.4. táblázat: A társadalmi befogadással és egészségüggyel kapcsolatos mutatók

C.5. táblázat: Termékpiaci teljesítmény- és szakpolitikai mutatók

C.6. táblázat: Zöld növekedés

 

ÁBRAJEGYZÉK

1.1. ábra: A reál-GDP növekedéséhez való hozzájárulás

1.2. ábra: Exportpiaci részesedések

1.3. ábra: A fajlagos munkaköltség alakulása Magyarországon

1.4. ábra: Az inflációhoz való hozzájárulás

1.5. ábra: Aktivitás, foglalkoztatás és munkanélküliség

1.6. ábra: A munkaerő mint az ipar korlátozó tényezője

1.7. ábra: A hiteláramlás szektorok szerinti bontása

1.8. ábra: Nettó nemzetközi befektetési pozíció

1.9. ábra: A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP (az uniós átlag %-ában)

1.10. ábra: A potenciális GDP-növekedés alakulása

2.1. ábra: Magyarország – a 2011–2017 közötti országspecifikus ajánlások végrehajtásának állása

3.1.1. ábra: Az átlagbér 67 %-át kereső egyedülálló munkavállaló adóékének alakulása

3.1.2. ábra: A GDP-arányos közkiadások alakulása

3.1.3. ábra: Az államháztartási kiadások átlagos összetétele 2013–2015-ben

3.1.4. ábra: Bruttó adósságráta: az alapforgatókönyv és az alternatív pályák 

3.2.1. ábra: A nemteljesítő hitelek arányának változása

3.2.2. ábra: A bankrendszer GDP-arányos eszközállománya

3.2.3. ábra: A vállalati és lakossági hitelek növekedési rátája (éves szinten)

3.3.1. ábra: A reáltermelékenység, a reál GDP/fő és a reálbérek változása (2008–2016)

3.3.2. ábra: Az iskolai végzettséghez kapcsolódó bértöbblet az alacsony képzettséghez viszonyítva

3.3.3. ábra: Főbb szegénységi mutatók 2005 óta

3.3.4. ábra: Ambuláns ellátás keretében is kezelhető állapotok miatti kórházi felvételek (100 000 lakosra)

3.4.1. ábra: Magán- és állami beruházások

3.4.2. ábra: Globális kormányzati mutató: Magyarország és régiós versenytársak (EU átlag = 100)

3.4.3. ábra: Az alacsony fokú versennyel és átláthatósággal összefüggő kockázati pontszámok a magyar közbeszerzésben – korrupciós kockázati mutatók

3.4.4. ábra: Az uniós értékhatárt meghaladó, hirdetmény közzététele nélküli és egyetlen ajánlattevős közbeszerzések aránya

3.5.1. ábra: Innovációkat bevezető kkv-k aránya

 

HÁTTÉRMAGYARÁZATOK

1.1. háttérmagyarázat: Meredek béremelkedés: igazodás vagy túlzott reakció?

2.1. háttérmagyarázat: Kézzelfogható eredményekkel járt a Magyarország strukturális változásához nyújtott uniós támogatás

3.2.3. háttérmagyarázat: Lakásárak Magyarországon

3.3.1. háttérmagyarázat: A teljesítmény nyomon követése a szociális jogok európai pillére fényében

3.4.5. háttérmagyarázat: Beruházási kihívások és reformok Magyarországon

3.4.6. háttérmagyarázat: Vállalatközi termelékenységi különbségek és a gazdaság dualitása

3.5.7. háttérmagyarázat: Kiemelt szakpolitikai szempontok

 

 

Oldal: Erről beszélnek az Országjelentések 2017-ről I. EU
MOMENTAIRE 2018. - © 2008 - 2024 - tloszao.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat